Audio Technica ATLP5 lemezjátszó gyors teszt

A készülék 2 napja érkezett meg de csak 1 napja van komoly terhelés alatt, tehát jelenlegi csak amolyan instant véleményt tudok megosztani. (ezért is gyorsteszt) Mivel közvetlen ezelőtt a lemezjátszó előtt egy Technics SL1210 zenélt itt (illetve a nagy ismertség miatt valamennyire referencia pontként is szolgál), így az LP nem kerülheti el az összehasonlításokat.

 Csomag:

Kezdjük hát a csomagolással. 1db dobozban érkezett + 1db dobozban a plexi tető amit egyébként külön árulnak (most akcióban egybe volt csomagolva). A csomagolás nagyon jó, relatív kis helyre bezsúfoltak mindent, mindennek külön helye van. Külön pluszpont a beállító sablon ami a túlnyúlásra is tekintettel van. Sok lemezjátszónál ezt bizony kispórolják, pedig itt a példa, hogy egy egyszerű papírral milyen jól meg lehet ezt oldani. A készülékhez adott Audio Technica AT95EX hangszedő már beállítva, headshellben érkezik, nekünk tényleg csak annyi a feladatunk, hogy a hangkarra rögzítsük majd beállítsuk a tűnyomó erőt és az anti skatinget. (2g optimális tűnyomást ajánl a cég). Az AT95EX egyébként az AT95E módosított változata. A különbség abban rejlik, hogy az X változat egy finomabb tűt kapott (3×7) az egyszerűbb model 4×7 tűprofilja helyett. Maga a hangszedő egyébként csak színben tér el. (Bordó színt kapott a randa zöld helyett).

AudioTechnicaATLP5Külcsín:

A lemezjátszó egyébként szerintem kellemes megjelenésű, öröm, hogy nem akarták minden áron a Technicset másolni (bár szemből hasonló).  A kar a Technicsel ellentétben J alakú (nem S), ami egyébként jót is jelenthet, a kidolgozással nincs is probléma, a karleengedő-emelő használatakor azonban érződik, hogy könnyű műanyag pöckök dolgoznak. A hangkar magassága sajnos nem változtatható, így csak átlagolni tudjuk és amíg nem akarjuk a gumitányért cserélni addig nincs is nagy gond. A plexi két állásban dolgozik vagy 45-50 fok körül nyitva van vagy csukva. Ezeket a pontokat szépen pontosan fogja, a tartósság meg hosszútávon majd elválik. A bekapcsoló gomb számomra szokatlan helyen a készülék hátulján a hálózati kábel mellett kapott helyett, aminek elérése néhány helyzetben kényelmetlen lehet. A készüléken helyet kapott egy USB port is a könnyű digitalizáláshoz, valamint beépített phonoval is rendelkezik az LP5 aminek a jelét az RCA csatlakozókon keresztül is ki tudja küldeni, tehát olyan erősítőre is rá tudjuk kötni aminek nincs phono bemenete (és nem rendelkezünk külön phono elektronikával). Ezt majd valamikor később próbálom ki.

audio-technica-atlp5-004

Hang:

A hang az alap kiszereléssel, korrekt de nem izgalmas. Mivel a hangszedő új és alig 6-8 órát ment eddig, így a kellemetlen érces mellékhangot (ami a legtöbb lemeznél folyamatosan jelen van), egyelőre ennek tudom be, remélem a szokásos 20-40 óra alatt eltűnik (ha nem akkor ez komoly hiba és komolyan befolyásolja az élvezeti értéket). A tányér azonban egy nagyon könnyű alumínium tányér, és a DD motor is egy szimpla DD konstrukció. Sajnos ez a két dolog rá is nyomja a bélyegét a lemezjátszóra. A motor miatt végig van egy halk de konstans módon hallható alapzaj amit a hozzáadott gumilap(matrac) sem tud eltüntetni. A motornak minden indításkor van egy kellemetlen kotyogó hangja is, amit lemeztakarításnál is hallunk (vagy bármikor amikor a tényérhoz hozzáérünk). A Technics 1210mk2 ebből a szempontból fényévekkel jobb, ott gyakorlatilag nincs alapzaj (vagy legalábbis bőven a hallható tartomány alatt marad), a tányér is masszívabb. A motorban nincs elég nyomaték a takarítás elvégzéshez sem, egy kicsit erősebb törlés alkalmával szíjas lejátszóként viselkedve lassul le a tányér forgása.

Hangszedő csere után felkerül egy Denon DL160 ami régóta a társam. Azért ez így már egészen más kategória, az idegesítő ércesség eltűnik, a tér megnyílik az egész hangkarakter a helyére kerül, bár ez inkább a hangszedő érdeme, de jó tudni, hogy az LP5 megbírkózik komolyabb hangszedők kiszolgálásával is.

atlp5,78920-1200px

Végszó:

Eddig ezek a tapasztalataim. Ami már motoszkál a fejemben az a tuning, ugyanis a lemezjátszó láthatóan, hallhatóan, leggyengébb pontja a motor és a tányér, kérdés ezeket vajon milyen irányba, milyen módszerrel lehetne tuningolni. Mivel a nálam lévő eszköz garanciális, zsír új így ennek a buherálása szóba sem jöhet jelenleg. Így viszont marad a kérdés, hogy így megéri-e az árát a lemezjátszó? A kérdés nehéz és mégsem az. Ha már a Technicshez hasonlítjuk akkor meg kell említeni, hogy én az én példányomat sok-sok évvel ezelőtt még 60e forintért vettem. Ha most ennyiért lehetne 1200-as sorozatból kapni egyben lévő példányt akkor azt mondanám, hogy felejtsük el ezt az Audio Technicát és mindenki rohanjon, vegyen Tekát. Viszont a sorok írásának pillanatában (2016.08.12) 120-130e forint alatt alig alig lehet találni normális állapotú SL1200/1210 lemezjátszót kapni. A tesztben szereplő Audio Technica LP5 viszont nagyjából ugyanennyiért megszerezhető. Ennyi pénzért kapunk egy komplett kezdő rendszert amit könnyű üzembe helyezni és csak erősítő és hangfal kell mellé, ráadásul új és garancia jár mellé ami soha nem elhanyagolható. A hangszedő később bármikor komolyabbra cserélhető a készülék megbirkózik azzal is, és alapesetben is kellemesen hallgatható lejátszóról beszélünk.  (Amennyiben a hangszedő érces zizegése eltűnik). Összességében azt tudom mondani, hogy a lemezjátszó ára jól van megválasztva ennyiért jó vétel. A lemezekkel, lemezjátszókkal most ismerkedőknek pedig kimondottan ajánlott!

Vinyl kezdőknek I.

Szerencsére egyre több fiatallal találkozom akik felfedezik a vinylt mint formátumot és mint a minőségi zenehallgatás egyik formáját. Azonban sok tévhit és mendemonda kering szájról szájra amolyan urban legend-ként, valamint nehéz magyar nyelven olyan információhoz jutni ami az elindulást segíti. Arra gondoltam, hogy elkezdek egy sorozatot ami a kezdő vinyleseket segíti. Egészen biztos vagyok benne, hogy sokan nem egészen így (vagy teljesen máshogy) gondolják, ezért itt és most leszögezem, hogy az alant leírtak saját tapasztalatok, saját kútfő termékei. Eszmecserére meg mindig nyitott vagyok 🙂

Végre eldöntötted, hogy te is vinylt szeretnél hallgatni, de nem tudod merre indulj el kezdőként. Természetesen először is be kell szerezned egy lemezjátszót, ugyanis ez lesz a jövőbeni élvezetek központja. Természetesen az első és legfontosabb kérdés, hogy mennyi pénzt szánsz erre az eszközre, hiszen a szórás rendkívül nagy. A néhány tízezer forintos lemezjátszóktól kezdve a több milliós eszközökig minden megtalálható a palettán. Azonban mivel te most az én képzeletemben egy fiatal magyar kezdő vinyles vagy, aki meg akarja tapasztalni, hogy miről is szól ez az egész ezért a high-end berendezéseket most kizárjuk. Valamint villámgyorsan kizárjuk a néhány tízezer forintos (új eszközökről beszélünk) lemezjátszónak árult de valójában inkább barázdakarcoló noname kínai USB-s vackokat. Ezeket gyorsan felejtsd el, ne hidd el a parasztvakítós marketinget ami legtöbbször arról szól, hogy egyszerűen jó minőségben fogsz vinylt digitalizálni. Ezek a lejátszók szinte egytől-egyik borzasztóan szólnak, a digitalizálási képességük is mélyen a béka feneke alatt van hiába írják rá a dobozra a tutit.

A másik amiket kapásból szórj ki a lehetséges beszerzendő eszköz listájáról azok a nagyon régi eszközök főleg a kelet-európai blokkból. Rengeteg a szétharcolt példány, és amúgy sem voltak valami szuper készülékek – egyszerűen túl nagy a rizikó, hogy ilyennel kezdj. Aztán rögtön kizárnék minden olyan készüléket amik semmivel sem szabványos hangszedő csatlakozóval rendelkeznek (vagy csak szimplán le sem szedhető hangszedőjük van). A szíjhajtás jó, high-end készülékek közül is rengetegnél találunk ilyet, de a régi szíj hajtású készülékek nem feltétlenül kezdőknek valók! Ezekbe szinte biztos, hogy bele kell nyúlni, szíjat cserélni (némelyikhez külön vadászat beszerezni), és egyéb gondjuk is lehet. A legtöbbjük még arra a legalapvetőbb funkcióra is képtelen, hogy konstans sebességgel játssza le a lemezt.
Tehát ha olcsóbb készülékben gondolkodsz akkor vagy egy normális és jól karbantartott szíjast (veszélyes lehet még így is) vagy egy direct drive (DD) lejátszót javaslok. Ezekből elég bő a kínálat, ha van rá lehetőséged akkor a legolcsóbb full műanyag változatokat ebből is kerüld. Vannak ezek fröccsöntött akármik mindenféle márkanévvel – ne ugorj bele. Az átlagos szabály (kevés kivételtől eltekintve) itt is az, hogy minél nehezebb annál jobb – és ez alatt most nem a nagyi szekrénnyel egybe épített lejátszójára gondolok, de ha van súlya a készüléknek az már egy jó pont. Régebbi Pioneer, Technics kezdésnek jó választás lehet, magasabb kategóriában Dual, Thorens – ilyen neveket is kereshetsz. A t4p-s hangszedővel rendelkező példányokat sem zárnám ki, mert bár ilyen hangszedő mára ritka, viszont kezdőnek idális, hogy nem kell semmit beállítani csak berakni és mehet a móka. Az AT92ecd hangszedő még beszerezhető és korrektül muzsikál.
A hiedelmekkel ellentétben nem kell félned az úgynevezett DJ lemezjátszóktól sem, a márkás készülékek a kisebb árkategóriában általában gond nélkül lezenélik az olcsó hifinek kikiáltott szíjhajtású lemezjátszókat. Persze ez függ attól is, hogy milyen zenét szeretnél hallgatni – ez egy későbbi történet lesz – de általánosságban ez így van. Amiket nyugodt szívvel nézhetsz mint márkák azok a Reloop, Gemini, Omnitronic, Vestax és társaik a DJ lemezjátszók köréből. Amire figyelni kell az az, hogy milyen állapotban vannak. Sok wannabe DJ veri ezeket szét secperc alatt. Ha olyan tag árulja inkább keresgélj tovább. Ezekről mindig vannak árulkodó nyomok (ütések, kopások,olyan sérülések amik normál használatnál nem jönnek elő), tehát az ilyen eszközöktől tartsd távol magad.
Ha digitalizálni szeretnél akkor se engedd megtéveszteni magad az USB-s eszközökkel, ezek általában pofonegyszerű áramkörökkel dolgoznak, és bár a digitalizálás tényleg egyszerű velük de a hangminőségben már nagyon messze vannak a minőségitől. A digitalizálás is inkább történjen külön hangkártyával – jobban jár mindenki.
Még egy apróság a lemezjátszókhoz; bármilyen olcsóbb lemezjátszót is veszel abban legyél egészen bizonyos, hogy különböző beállításokat el tudsz végezni rajta. Azaz legyen megfelelő ellensúly rajta (a hangkar végén eg kis bumszli amivel be lehet állítani, hogy milyen erősen nyomja a tűt a lemezhez a hangkar), hogy többféle tűhöz (és nem hangszedőhöz!!) is be tudd állítani a megfelelő tűnyomó erőt. Legyen normális lehetőség az anti-skating beállítására – ezek a minimális dolgok amik kellenek egy lemezjátszóba. Ha nem tud ilyeneket sétálj tovább. Nem hátrány ha a torony magassága is változtatható (bár ez az olcsó lejátszókból egészen biztosan hiányzik)
Oké megvan a kiválasztott lemezjátszó – amiben egészen biztosan nem olyan hangszedő van amit szeretnél, vagy lehet, hogy az állapotáról nem tudsz semmit. Rizikó megint. Ha kicsit drágább eszköz, drágább hangszedő akkor esélyes, hogy a tulaj tud valamit mondani róla, ez sokszor jó kiinduló pont, de ha egyszerűbb hangszedő van benne akkor én mindig azt javaslom inkább, hogy kezd egy hangszedő vagy legalább egy tű cserével. Az olcsó hangszedők közül az AT95E magasabb kategóriában az AT100E jó választás lehet, aztán majd ha belejössz innen lehet feljebb lépegetni. (vinylezésben mindig mindenből van feljebb :D)
Lassan összeáll a kép – de még mindig nem vagyunk készen. A lemezjátszók ugyanis sima erősítőre nem köthetők (vagyis köthetők csak nem lesz benne köszönet), mivel a kimeneti jelük sokkal alacsonyabb mint egy CD játszóé. Szükséged lesz tehát egy előerősítőre ami RIAA korrektorral van ellátva. Régebbi erősítökbe szinte biztos, hogy építettek be ilyet (tehát nem kell külön venned), ezt egy kis phono felirat jelzi hátul a csatlakozó mellett. Az olcsóbb típusok MM (mozgó mágneses) hangszedőket tudnak kezelni a drágábbak MC (mozgó-tekercses) hangszedőt is. Erről általában egy kis átkapcsoló gomb tanúskodik. Hogy melyik mit jelent és miért jó azt majd később megbeszéljük.
Ha az erősítődbe nincs beépítve akkor külön kell egy előerősítőt beszerezned. Ezek ára a 4-5e forinttól a végtelenig (és tovább) terjed. Általában az ár egyenes arányban van a minőséggel, a legolcsóbbaktól ne várj sokat. Ha kis pénzből akarsz indulni aki nem tudsz variálni, ha valamivel többet megengedhetsz magadnak akkor keress valami olyat aminek van egy kis neve (NAD, Pro-ject, CA, stb).
Ha minden megvan, és mindent összeszedtél és a lemezjátszót is beállítottad (hohohóóóó) akkor már mehet is a móka. [Ha nem állítottad be és nincs beállítva akkor kérj meg valakit aki ért, hozzá, hogy ezt tegye meg neked, elsőre egészen sok ijesztő dolgot kellene megtenni. (Beszélünk majd erről is később).]
Jó zenehallgatást, jó vinylezést!