Korábbi postokban már többször előkerült, hogy a lemezek ára szépen folyamatosan kúszik felfele. Aki régebb óta benne van a lemezgyűjtögetésben az gondolom észrevette, hogy a néhány évvel ezelőtti 15-18 USD új lemezárról szépen lassan felkúsztak a lemezek a 24-30 USD ársávba és úgy látszik továbbra sincs megállás. A Universal kiadó ugyanis még tavaly bejelentette, hogy a lemezeik árát 24%-80%-al megemeli. A hír pedig mára valósággá vált, így néhány lemez ára igen durván elszállt.

Indokok nem léteznek és minden csak találgatás de szerintem szimplán kiadói kapzsisággal állunk szemben. Ugyanis a lemezeket néhány évvel ezelőtt sokkal kisebb példányszámban nyomták, tehát elvileg a gyártási költségek magasabbak voltak mint most – ezt tehát kilőhetjük. [Ráadásként a nyomóüzemek is megerősítették, hogy ők nem emeltek árat]

A fő kérdés az, hogy a többi kiadó követni fogja-e a Universal árazási stratégiáját vagy maradnak a saját (talán bevállt) árazási politikájuknál. [Én remélem az utóbbit] A mostani árakkal ugyanis egészen morbid mondjuk egy Lady Gaga albumért 8500 Ft-ot vagy többet kiadni, és a külföldi forumokon (ahol a fizetés / lemezár egészen más viszonyban  van mint nálunk Magyarországon) is többen felvetették a Universal lemezek bojkottját – vagy legalábbis a beszerzések drasztikus mérséklését.

Ha több kiadó is követi ezt a lépést akkor viszont nem mehetünk el szó nélkül a használt piac mellett sem, ugyanis ez az áremelkedés azt is jelentené, hogy az éppen felpezsdülő vinyl táborból többen fordulnak a használt lemezek felé [mint olcsóbb beszerzési forrás], ez viszont óhatatlanul magával vonja a használt lemezek áremelkedését is. Legalábbis azokért amikre megfelelő kereslet – a fentiek után túl kereslet – kínálkozik.

Pozitív és pesszimista verziót is felvázolva; előfordulhat, hogy a kisebb kiadók, indie labelek nem követik ezt a stratégiát és az ő termékeik racionálisabb árazással akár előtérbe is kerülhetnek, a boltok is szívesebben tartanak készleten 15 USD/EUR árazású lemezeket mint 40 USD/EUR árazásúakat. A nyomó üzemek viszont teljesen leterheltek, hónapos várakozások vannak 1-1 lemez bekerüléséhez – ha a Universal a drágább lemezek által befolyt bevételt a sor rövidítésére fordítja [nyilván van/lesz olyan nyomóüzem amely azt mondja, hogy 3 hónap múlva tud vállalni egy lemezt, de 30% felárért akár 2 hét alatt is legyártja], akkor a kisebb kiadók, magánkiadások ezzel egészen biztosan nem tudnak versenyezni így még akár az a faramuci helyzet is előfordulhat, hogy a független kiadók által elérhető kínálat csökken, a többiek meg kénytelenek az árazást követni ha a sorban akarnak maradni [pesszimista verzió]

Az biztos, hogy ami most történik a piacon az senkinek sem jó – a kiadók kivételével. A vinyl szcéna éppen csak feltámadt és felpezsdült és máris kómába próbálják taszítani. Egyes emberek odáig mennek, hogy azt állítják a Universalnak igazából csak nyűg ez az egész vinylesdi és az árazással próbálja az embereket a digitális letöltögetés irányába nyomni [ami jelenleg a legkényelmesebb és legnagyobb hasznot hozó ág a kiadók számára]. Biztos lesznek akik el is mennek ebbe az irányba – jómagam inkább nem veszek zenét ha nem lesz fizikai adathordozó ami valóban az enyém lehet, mint, hogy kétes bérleti díjakat fizessek ki néhány bitért. Többször több fórumon is leírtam már – én azért nem fizetek, hogy valahol a háttértáramon legyen néhány bit aminek a tulajdonjogát addig birtoklom amíg élek, de eladni nem lehet, örökölni nem lehet, olyan mintha nem is az enyém lenne. (Érdemes elolvasni az EULA-t a digitális letöltéseknél).

Az elkövetkező hónapok évek sok mindenre választ fognak adni, a kérdés csak az, hogy ezek a válaszok mennyire nyerik el a tetszésünket!